Szülinap első felvonás

Idén ez egy színdarab lesz/volt. 

Reggeli kedves smsekkel, egy képeslappal és a facebookon küldött kedves üzenetekkel kezdődött. Majd folytatásként kiderült, hogy a lakótársaim jól meg akarnak lepni egy tortával. Mi az, hogy akarnak? Meg is leptek!

Csak hogy tudjátok, ebben a kommunában én számítok a kockának, így ennek angol megfelelője a "geek" szintén az én jelzőm. Ennek tudatában teljességgel érthető, ha a szülinapi tortáról ez visszaköszön. :)

Namármost ezen a tortán 6 gyertya volt, a "miért?"-re a válaszok pedig itt jönnek sorban, mindenki válassza a neki megfelelőt:
- Az éveim számát -előjelbittel együtt- pontosan 6 biten lehet ábrázolni (ez volt a kocka válasz)
- Az éveim száma semmit sem jelent, valójában még mindig sokszor cselekszem egy 6 évesnek megfelelően (anyuka pici fia forever :D )
- Gazdasági válság van. A gyertyabizniszben is (akkora a válság, hogy idén a 6-ból csak 1 gyertyát mertünk meggyújtani, mert 5-tel még később fűteni fogunk...egész télen).
- Az úgy volt, hogy nem tudták pontosan hány éves vagyok, ezért csináltak egy erőteljes alul becslést.
- Megfelelő sebességgel rázva és a tortát egy bizonyos szögben tartva ez a 6 gyertya kirajzolja a valós éveim számát. (ezt mondjuk nem próbáltuk ki)

Sajnos 29-én melóznom kellett, nem is akár milyen shiftet csináltam. A kollégáim viszont nagyon aranyosak voltak, kaptam tőlük egy Happy Birthday lufit (amit vélhetően a kórház egy másik egységéről szereztek), illetve egy szelet sütit egy el nem fújható gyertyával . :) Este 10-kor egy pillanatra még a villanyt is lekapcsolták, hogy elfújhassam a gyertyámat. Én meg nem elfújtam? :D

Ünnepelni még nem nagyon volt lehetőségünk, de szombatra már leszerveződött a "szülinapi bulim". :) Jöjjön hát a második felvonás!

Záró gondolat: A kiegyensúlyozott diéta azt jelenti, hogy mindkét kezedben egy süti! :)

Egy mágikus nap

Lassan egy hónapja készültünk a szeptember 21-re. Mert szeptember 21-én volt világszerte a Magic The Gathering kártyajáték Theros kiegészítőjének megjelenése és egyben ezen a napon tartották mindenhol az úgynevezett pre-release versenyt. Természetesen Esőfalva sem maradt le erről, a szervezők egy puccos helyet béreltek ki (medencével meg teniszpályával meg mindenféle "elit" dologgal), ami alkalmas volt a jelentkezőket befogadni.

Ilyen és ehhez hasonló stílusú plakátok és reklámanyagok hirdették az eseményt, ami az emberben egy ilyen "komám ide el kéne menni" érzést keltettek.

Hát beneveztünk és nem bántuk meg.

A verseny szabályai nem túl bonyolultak (tudjátok azért, hogy az angolok is megértsék): Választasz egy színt. Kapsz egy alapcsomagot abból a színből, meg 5 booster-t (egyenként 15 db véletlenszerű lappal), ebből összegyúrsz magadnak egy paklit és játszol.

Összesen 7 ellenfeled van, mindenki ellen két győzelemig, de maximum 50 percig játszhatsz. Ha nyersz, 3, ha vesztesz 0, ha döntetlen 1 pontot kapsz.

Azt tudni kell a spanyol barátaimról - ja, még nem említettem, hogy velük mentem erre a versenyre -, hogy ők nagy Magic-esek. Tudják az összes szabályt, ismerik az eddig megjelent összes lapot, számos paklit próbáltak már ki. Ha össze kellene hasonlítani a magic-es tudásunkat,- és kötelezően az építészetből kellene példával előállnom - akkor őket mondjuk a Kolosszeumhoz vagy egy piramishoz hasonlítanám, míg magamat egy sebtében összetákolt kutyaólhoz, ami az első gyengébb széltől összeroskad.  Remélem, így világos a példa. :)

Ezt a képet Teresa csinálta nem sokkal a megnyitó után. A fiúk erőteljesen gondolkodnak, hogy melyik lap megy ki és melyik marad a pakliban. :)

A nap egyébként nekem kedvezett, a 7 meccsből 3at nyertem, 3at vesztettem, 1 pedig döntetlen lett, így a megszerzett 10 pontommal erőteljesen a mezőny közepén végeztem (a többieknek sajnos nem lett ilyen jó eredménye).

Persze nem maradhatott el az esemény közös kép nélkül, íme lelkes kis csapatunk:

Balról jobbra: Ricardo (aki mindig zöld paklival játszik, ám ezúttal fehéret választott), 

a második alakot valahol már biztosan láttátok (remélhetőleg nem rendőrségi hírekben szerepelt), kék paklival játszott, de majdnem több volt benne a piros lap, 

Teresa, ő multifunkciós, ezen a versenyen fehér lapokkal próbálkozott,

Leo, aki szintén kék paklival játszott.

Maga a verseny eléggé elhúzódott, éhesek is voltunk, ezért kitaláltuk, hogy elmegyünk vacsorázni valamit. Beültünk egy hamburgerezőbe, ahol sült krumplit is adnak a hamburger mellé. Sajnálatos módon kb 50 percet vártunk a kajánkra - na nem mintha addig unatkoztunk volna, ment a viccelődés végig, ráadásul rájöttek, hogy milyen hatással van rám a narancslé -, mire kihozták. A tulaj elnézést kért, amiért ilyen sokáig tartott megcsinálni, de csak egy szakácsa dolgozott aznap este. Hogy kompenzáljon bennünket, megfelezte a számlát. :D A többiek meg is jegyezték, hogy tisztára spanyolországban érezték magukat: sokat kellett várni a kajára és fizetni is kb annyit fizettünk, mint amennyit náluk kell. :D

Azt mondom, ez a szombat mágius - vagy Magic-es - volt, kár lett volna kihagyni!

Záró gondolat: Említettem a múltkori incidenst a biciklivel. Nos úgy látszik, elkerülte mindenkinek a figyelmét a parkolóban történt alakításom, megnyugodhatok. :D

A társasozás és a kopogó szellem

Kijelenthetjük, hogy vannak spanyol barátaim. A minap is összeültünk társasjátékozni. Remek volt a hangulat, nagyon jól éreztük magunkat.

Róluk annyit kell tudni, hogy egy kajálda fölötti lakásban laknak a belvárosban. Szóval nagyban megy a játék, amikor felröppen az ötlet, hogy rendeljünk kaját. Úgy 10 perc neten keresgélés után meg is állapodunk, hogy az alattunk lévő helyről rendeljünk. 9 fonttól ingyenes a kiszállítás, mi 12 font értékben rendeltünk kaját. És ha már lehet, ugyan miért ne kérjünk házhoz szállítást? (kiemelem mégegyszer, hogy a kajálda a lakás alatt van):D

Felhívjuk a csókát, leadjuk a rendelést, aztán magyarázzuk a címet. :) Először azt hitte, hogy viccelünk. OKé, akkor figyeljen a plafonra, ha ez most komoly rendelés, akkor rövidesen kopogást fog hallani. Ugrálunk ezerrel, ő meg örül, hogy hallja és nem poénkodunk. És kiszállították. Ingyen. 

Alig nézett bennünket kockának. :D És milyen igaza is volt...

Magáról a játékról majd egy külön bejegyzésben írok, mert az is megér egyet. :)

Záró gondolat: Még soha nem estem el biciklivel, pusztán sajátságos módon szállok le róla. :) Remélhetőleg a kórházi parkoló felvételeit gyakran törlik nem látom magam viszont a szerencsétlenhülye.hu-n :D (anya nyugi, nem ütöttem meg magam, nincs semmi baj)

Éjszakai élet

Láttam én már éjszakai életet. Volt közöttük "kijózanítós, hányós, bulizós", "hajnalig szerepjátékozós, másnap iskolába nem menős", stb. Ha az embert egyetemisták veszik körül, ez szinte természetes velejárója a dolgoknak.

A kórházban teljesen más jelentéssel bír az "éjszakai élet" kifejezés.  Szinte forgatókönyv-szerűen történnek az események.

10 körül esnek be az éjszakás nővérek és doktorok, akik nem a türelmesebb fajtából valók. Itt nincs mese, pörögni kell, ők nem akarnak beszélgetni, csak a koffein kell a testüknek. :)

Fél óra és megjelennek az éjszakás rendőrök és biztonsági őrök - akik egyébként szinte állandó jelenlévői az éjszakáimnak -, közöttük már van beszélgetős is. Itt nem a szúrós szemű, kopasz rendőr bácsira gondolok, akit társai mindig előre engednek. Ő csak annyit mond, hogy "kávét, feketét, nagyot!". Amikor vele "beszélgetek", mindig eszembe jut, hogy az agresszív kismalac bemegy a kórházba kávéért. :D

A társai viszont nagyon rendesek, sőt alkalomadtán kifejezetten viccesek. Na ők szépen befoglalják a foteleket úgy fél órára, a beszélgetést csak a néha megszólaló rádió szakítja félbe.

Éjfél körül jelennek meg a drogosok, ők már beszédesebbek, a többségük normális. Rendelnek, fizetnek és mennek. Nem is nagyon tudnának mást csinálni ennyi rendőr mellett. :)

2 körül jelenik meg az orvosok és nővérek második hulláma, ők már sokkal normálisabbak. Közülük az egyik már járt is Magyarországon.

Szinte percre pontosan 3-kor esnek be a partyarcok, akik kifejezetten beszédesek és hitük szerint ha isznak egy kávét részegen, a hazafelé úton "zöldlámpás mesehullám" segíti őket, hogy minél hamarabb hazajussanak. Először nevettem, amit nem igazán értettek. Most már tudom, hogy ők ezt komolyan gondolják. És bizony ők nem a drogosok. :D Mondjuk hogy zöld lámpát hol látnak, azt nem tudom, elvégre éjszaka sárgán villognak a forgalomirányító lámpák. :D

Ezt követően csend van egy darabig, csak a felmosógéppel bírkózó kb 40 kilós takarítóbácsi nyögéseit hallani, amint kevés sikerrel próbálja megregulázni az amúgy nehéz takarító monstrumot (a Veres Péterben ezt egy "Shrek" nevű kolléga csinálta, akinek már a neve is azt sugallja, hogy nem 40 kilós illetőről van szó:D ).

Mire eszmélek, hatot ütött már az óra, s mehetek én is a parkolóba (mert ugye ott van a biciklim, ami elszállít haza).

Összesítés: nagyon szeretem az éjszakás műszakot. Igaz, hogy egyedül vagyok, de sokkal jobban és gyorsabban telik az idő, mint nap közben.

Záró gondolat: Ne állj az állatok elé, ha inni mennek, mint ahogy ne állj az emberek elé sem, ha inni voltak. :D

Szeptember van

Milyen hirtelen eltelt a nyár. Pedig még csak most indultunk a reptérre. :)

Ami ennél is érdekesebb, hogy valami elmaradt. Itt most nem az elsős felvételire gondolok, meg a sok érdeklődőre, hiszen az nem maradt el, csak épp nélkülem zajlott. :) Ami viszont elmaradt - és valljuk meg őszintén, egyetlen pillanatig sem hiányzott -, az az allergia. Augusztus első hetétől szeptember első hetéig küzdöttem vele az elmúlt kb 7 évben, többnyire sikerltelenül. Kipróbáltam minden praktikát, a gyógyszertől kezdve a ráolvasáson át egészen a homeopátiáig (már épp azon gondolkodtam, hogy egy indián bölcset és a szellemeket kérem meg, hogy segítsenek), de egyik sem igazán akart segíteni, Úgy látszik, a környezeti változás megtette a hatását. :) Bízom benne, hogy soha többet nem látjuk viszont egymást. :)

Esőfalva vs. Allergia 1-0. ;)

Záró gondolat: Chuck Norris sosem lesz allergiás. Az allergia lesz Chuck Norris-os.