Tofu ivartalanítása

Gondolom mindekinek ismerős az alábbi idézet Antoine de Saint -Exupéry mára már klasszikussá vált művéből:

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

Igen, a Kis hercegről beszélünk. Megvan amikor a róka elárulja az élet értelmét?

A legnagyobb kincs a szeretet, s az ember mindig felelős a barátjáért, azért, akit "megszelídített".

Szóval egy röpke elmélkedés az állattartásról: 

        Amikor valaki úgy dönt, kisállatot vesz maga mellé, az szerintem olyan, mint amikor az ember társat választ. Nem azért teszed, hogy legyen, vagy mert a szomszédnak is van. Azért teszed mert szükséged van rá. Mert így érzed teljesnek az életed. Egyszerűen csak barátot szerzel vele. Aki egy életre szól. És ahogy a barátok azt tenni szokták, együtt éltek meg jó és rossz pillanatokat egyaránt, lehet néha egymás idegeire mentek, de a végén mindig ott a happy end. 

Az életben viszont rengeteg döntést kell meghoznunk. Talán nincs is olyan döntés, amivel ne lennénk hatással más életére, még akkor is, ha azt hisszük ez nem szól másról csak rólunk. 

De gondoljatok csak a gyerekekre. Hány meg hány döntést hoz meg helyettük a szülő, míg képesek lesznek ezt maguk is megtenni. 

Nos, a kisállatok is hasonlóan működnek, a különbség, hogy helyette élete végéig te hozod a döntéseket. Némelyeket tudnak formálni, pl. hogy mit egyenek, mivel szeretnek játszani. 

A közös mégis az, hogy mindig figyelembe vesszük, mi a legjobb számára és ha nem is sikerül mindig elérni, igyekszünk aszerint cselekedni.

Mielőtt bármit is teszünk, vagy visszafordíthatatlan döntéseket hozunk, tájékozódni szoktam. Szerintem sokan csináljátok ezt. Pro - kontra érveket találni, véleményeket kikérni, szakértői hozzászólásokat olvasni. 

Szoktatok fórumokat olvasni? Amolyan  'gyakori kérdések' vagy hasonló jellegűeket? :)

Én szoktam. A válaszok 99 %-a mondjuk szerintem használhatatlan és gyakran vicces vagy kiábrándító és eget verő baromság. Hogy akkor mégis minek olvasom? Mert egyszer azt mondta egy bölcs ember, 'mindenkit meg kell hallgatni, mert a hülyének is lehet jó ötlete'. 

S ha a 'hülyének' nem is lesz jó ötlete, nincs rá garancia, hogy nekem sem lesz attól, hogy meghallgatom.

Nos, minden lényeges infóm megvolt ehhez a beavatkozáshoz a magyar szabályok szerint. 

Amit erről mindannyian tudunk szerintem, ha máshonnan nem is a filmekből, hogy az állatok legalább egy hétig kötést és/vagy gallért/tölcsért viselnek a saját és a varratok épsége érdekében.

Erről a rémségről beszélünk:

Szóval az elhatározás megszületett, 23-án túlestünk a műtéten. Reggel 9-re volt időpontunk, és délután 3-kor már mind itthon voltunk. Tofun nem igazán látszott, hogy ez megviselte volna, éberebb volt mint valaha.

Viszont az a nap még tartogatott rengeteg idegeskedést. Cicánk se kötést, se gallért nem kapott. Annál inkább büszkélkedhetett két öltéssel. Viszont amint kikerült a szállító boxból, azonnal piszkálni kezdte a sebet, és semmivel nem lehetett elterelni a figyelmét. Röpke 5 - 10 perc alatt sikerült is egy varrattal kevesebbet számolni. Szóval hívtuk a dokit, hogy ez így nem ok, mert Tofu nem tűri ezt magában. Így vissza kellett menni, hogy megvásároljuk a gallért. Igazán felajánlhatták volna amikor még ott voltunk. Jó, tudom, nekem is eszembe juthatott volna, de úgy gondoltam ha nem adtak, biztos nem kell, kötés van, vagy ilyesmi. Következő probléma, hogy ezt a nyakörvre erősítjük. Ami nekünk ugyebár nem volt. Én nem tartottam szükségét, hogy macskára nyakörvet tegyünk. Benti cica, nem mehet ki. Akkor minek?

Tehát rohanhattam el a boltba nyakörvet venni, mert a kötszer amit belefűztek, hogy megtartsa, hatástalannak bizonyult. De tudjátok hogy szokott lenni, amikor siettek. Az adott boltban nincs amit keresel, holott máskor dugig van vele a polc. A következő bolt sokkal messzebb van, és hogy ne legyen egyszerű iszonyat hosszú sor. :)

De megszereztük, feltettük. Hogy egyszerű volt-e? Persze. Próbáltatok már egy polipra pulcsit adni? Kb így éreztünk közben. :D
És hát jött amit várni lehetett. Kétségbeesett rohangálás, hogy szabaduljon a szükséges rossztól, amit ráerőltettünk. Tofu minden bútornak nekiment, majd egy idő után feladva a küzdelmet a konyha egyik sarkába kuporodott. Nem hiányzott túl sok, hogy megtörjek és levegyem, szüntelenül azon gondolkodva, hogy kell legyen másik megoldás is. 

De egy idő után elfáradt, így kénytelen, kelletlen belátta, nem fog lekerülni és megadta magát az álom manónak. Amiért mi roppant hálásak voltunk. Jöhetett volna korábban is az a manó. :D 

Ez volt az első nap. A műtét napja. Embert és idegeket próbáló volt. :)

Március 5-én megyünk varratszedésre. Hűen őrízzük azt az egyet, ami maradt. :) Nem lesz sok dolga az állatorvosunknak. :D

Megszokta a gallért, többnyire normálisan viselkedik, nincs hiszti. Mivel az evésnél nehézséget okoz, így napjában többször levesszük és gyakorlatilag csak akkor kell viselnie, amikor nem tudunk rá figyelni minden pillanatban. De már tudja, hogy ezt muszáj, így szinte mindig igába hajtja a fejét. A szinte mindig azt jelenti, hogy néhányszor megpróbál elmenekülni előlem, és akkor fogócskázni kell, de eddig mindig én nyertem. :)

Szóval amihez ketten is kevesek voltunk első nap, azt mára egyedül is megoldom és nem jelent gondot a le-, és felvétel.

Azt azért még elárulom, hogy a lakás akadálymentesítve lett. A székek az asztal tetején pihennek, a szárítók összecsukva a szekrény mélyén, az alomtálca teteje is lekerült és a kanapé kintebb lett húzva a faltól, mert ha Tofu fél, oda menekül. És hát első nap sikeresen be is szorult. :D

Összességében jól van és egyre jobban lesz. :)

Fontos megjegyzés: A nőstények ivartalanításával kapcsolatban egy tévhit kering, melyet meg kell osszak veletek, és ezáltal talán feloszlatni is sikerül.

A tévhit az alábbi: Az ivartalanítás előtt az állatnak legalább egyszer életében kölyköket kell világra hoznia.

Ez butaság! Nem kell! Sőt, az ivartalanításra a magyarországi leírásoknak megfelelően a legideálisabb életkor a három hónap. Nálunk Angliában érdekes módon ezt hat hónapos korra teszik. Szóval sok szabály változó, de a fentebb említett tévhit mind a két országban elismerten csak kitaláció.

Süti recept

Ilyen még nem volt és ígérem nem csinálok belőle rendszert - hacsak nem kéritek - de ezt a receptet muszáj megosztanom veletek. A főzéssel nincs gondom, de bevallom, nem vagyok a cukrászok gyöngye. Attól tartok csak az alap sütik mennek, holott imádok mindenfélét.

Ezt először csináltam, nagyon egyszerű, olcsó, könnyű és nem mellesleg finom édesség. :) Mi kell ennél több? 

Megjegyzés a sütihez:  A leírt mennyiség 6 db elkészítéséhez elegendő! A díszítés opcionális, szabadon variálható. Én pl. csak áfonyát tettem rá. :)

Ha valakinek nincsenek kosárka formái nem kell megijedni, én muffin formában sütöttem. Szépen ki kell vajazni, nem fog beleragadni. ;) Ha legalább egy éjszakát pihentetitek a hűtőben, az ízek jobban összeérnek és a tészta is puhulni fog valamelyest. Tapasztalatom szerint ha van időtök két éjszakát ott hagyni, még jobb. :)

Cukor mennyisége elenyésző, bár én csak egy kanál barna cukrot használtam a dupla adaghoz mind a tészta mind pedig a krém készítése során. Csabi hiányolta is a többit. :D Gondolom ez simán helyettesíthető édesítőszerrel ha valakinek az szimpatikusabb. :)

 Túrókrémes kosárka

Hozzávalók:

A tésztához:

• 200 g liszt
• 100 g vaj vagy margarin
• 1 ek kristálycukor
• 1 db tojás

A túrókrémhez:

• 200 g félzsíros túró
• 2 ek tejföl
• 2 ek kristálycukor
• 1 tasak vaníliás cukor

 A díszítéshez:

• 2 db kisebb, keményebb körte
• 1 tk méz
• 150 g áfonya
• 1 kis marék szeletelt mandula

 Elkészítés:

1. A tésztához morzsoljuk el a lisztet és a vajat. A cukrot habosítsuk fel a tojással, adjuk a lisztes keverékhez, majd gyors mozdulatokkal dolgozzuk össze. Közben, ha kell, adjunk hozzá egy kevés hideg vizet. Folpackba csomagolva tegyük a tésztát 30 percre a hűtőbe.

2. Osszuk 6-felé a tésztát, majd lisztezett felületen nyújtsuk ki, és nyomkodjuk egy-egy kivajazott kosárkaformába. Az aljukat villával szurkáljuk meg. Süssük a 180 fokos sütőben 15 percig, majd ha langyosra hűltek, borítsuk ki őket a formákból.

3. A krémhez a túrót törjük át, majd keverjük ki a tejföllel és a kétféle cukorral. Töltsük a kosárkákba, és tálalásig tegyük azokat a hűtőbe.

4. A díszítéshez a megmosott körtéket hámozzuk meg, vágjuk apró kockákra. Egy kevés, a mézzel ízesített vízben pároljuk addig, amíg egy picit megpuhulnak, de még megtartják formájukat. Tálaláskor díszítsük a kosárkák tetejét ezzel, az áfonyával és a mandulával.

Ok, belátom az enyémek fele olyan szépen sem sikerültek, mint az az eredeti képen látható, de nem is arra törekedtem, hogy tökéletesek legyenek. Az ízük magáért beszélt és ezt Csabi kollégái mind tanúsíthatják, mert ők kóstolták a prototípust. :)

Mikor bementek egy cukrászdába szinte elképráztatnak azok a szép sütik, amik a pultban vannak kitéve. De őszintén, hányszor csalódtatok már a megrendelt édességben? Biztos előfordult már, hogy a kívánt termék íze nem versenyezhetett a káprázatos kinézetével. 

Vagy ettetek már sütit, ami nem a legjobban sikerült és a tepsiből kellett kikanalazni, ugyanakkor az íze mesés volt? 

Én a magam kárán tanultam meg, hogy nem minden a külső.  És igen, még mindig a sütikről beszélünk. :D

Szóval lehet hogy kicsit csúnyácskák, de én büszke vagyok rájuk. :)

Nagytakarítás

Ahogy az idő nyílik, szerintem minden háztartásban felmerül a nagytakarítás kérdése. Ez amolyan tavaszi rutinná vált már az életünkben. :)

Gondoltam most, hogy van némi szabadidőm én is nekiugrom. Nos, a földszinttel sikerült is végeznem két nap alatt. Tudjátok, ez tipikusan az a szituáció, amikor minden elvégzett munka után eszetekbe jut, hogy még ezt meg azt is meg kéne csinálni, ha már nagytakarítás. Valójában nem véletlenül hívják így, mert rengeteg munkát igényel, főleg a bútorok mozgatása. :)

Nos, hát ez önmagában nem jelent túl sok szórakozást. De mi van akkor, ha van nekünk egy Tofu nevű segítségünk, aki mindenhol megtalálja, hogyan lehet ebbe játékot csempészni. Ez főleg kisgyerekeseknek lesz ismerős, mert a kiscicák hasonló elven működnek. Ami üres és elég nagy hogy belemásszunk, abba terészetesen bele kell ülni. 

Nézzétek csak! :)

Kísérteties a hasonlóság. :) Bocsi, csaltam kicsit, ez a kép régebben készült, de ugyanezt játszottuk most is csak nem volt szabad kezem újabb fotót csinálni. :)

Hahaha! :D Ezt minden fiókkal eljátszottuk, de természetesen csak azután, hogy tisztára töröltük. Mondom a folyamatot. Kimosod a fiókot, szárazra törlöd, elfordulsz, hogy összeszedd azt a milliónyi cuccot, ami ránézésre lehetetlen, hogy mind ott volt - pedig ott volt, mégse fér vissza - és mikor mind a két kezed tele, hogy lerakd, a fiók már nem üres. :D Szóval kénytelen vagy fél kezed szabaddá tenni, hogy kiszedd a macskát, és sikerüljön feltölteni a fiókot, amit immár csak fél kézzel fogsz tudni megtenni, mert a másik kezed szükséges a kis betolakodó távoltartására. :) Hát nem izgalmas? :D

Ha valamit a szemétből még játékra lehet használni, azt nyilván nem szabad kidobni és váratlan pillanatban csendben el kell csenni. Ilyen szuper dolog a buborékos fólia. :) Ha pedig véletlenül elfelejtettél bizonyos területeket kitakarítani, azzonnal felhívják a figyelmed. 

Szóval ha már takarítasz, miért ne csináld alaposan. Puff, a kanapé kritikus hely a párnák alatt. Ha pedig segítség is van, hogy leszedd őket, mire is panaszkodhatnál? :D

Jah, hogy te nem a földre tetted volna? Már mindegy, nem? :D

Tofu szerint a cipőtartóra is ráfért a takarítás, és persze mögötte is elkelt egy kis munka. Segített is odébb tenni. :D Hát így is lehet! Látjátok milyen elégedett fejjel hagyja el a tett helyszínét? :D Mint aki jól végezte dolgát.

Nem, még nem vagyunk kész, hisz mi lesz az ablakpárkánnyal? Amit mondjuk ő minden nap szépen leporol nekünk, mert imád ott ülni és nézni a járókelőket.

Ettől már csak az az érdekesebb, ha az összesöpört koszt szét lehet szórni egy jól irányzott ugrással a közepébe! Meglepetés! Aztán mehet a harc, a szemétben összegyűlt értékes kincsekért. Pl. cukorkás zacskó, fogpiszkáló. :)
S amíg a gazdi igazán unalmas dolgokat csinál, csak nem képzelitek, hogy ott ül? Ideje dolgozni kicsit, s meggyomrozni a kedvenc játékot.

Tofura lehet számtani akkor is, ha bőröndöt kell kicsomagolni vagy ha fel kell hívni valaki figyelmét, hogy van ám nekünk cipőtartónk is. :D

Ha pedig sikerült a takarítás során nagyobb rumlit csinálni, mint amikor elkezdtük, akkor elértünk a célunk. Küldetés teljesítve, gazdi lefoglalva. ;) Jöhet a jól megérdemelt pihenés. Hová máshová is lehetne feküdni, ha nem a kabátokra?! :D

Ha pedig tényleg minden kész, Tofura lehet számítani, nehogy túl sok helyed legyen a kanapén és hiányérzeted legyen a betöltetlen hely miatt! :D

A csapatmunka kedvéért pedig csináltunk néhány szelfit a végén. :) Hát, nem tetszett ez mindenkinek! :D

Valentin nap

Mindenki máshogy tartja számon február 14-ét. Van aki napok óta készülődik és már titokban megvette a szivecskés plüssmacit amit jól elárasztott a kedvenc parfümjével és van aki asztalt foglalt egy pénztárcának megfelelő menő étteremben. A Valentin nap lehet indok a fantázia szüleményeinek megvalósítására, legyen az akármilyen csintalan is. :) Persze ott a másik tábor is, akik ilyenkor utálják a világot és egy doboz jégkrém társaságában pizsi napot hirdetve egész nap sírós, romantikus filmeket néznek. A magukat sanyargatni vágyók pedig nyilvános helyeken próbálják vigasztalni magukat azzal, hogy látványosan kigúnyolják és undorodva figyelik mások csöpögős jeleneteit egy vodka mellett, miszerint az adott pár undorítóan boldog. :D De ne felejtkezzünk el azokról sem, akik szimplán nem törődnek ezzel a nappal, elfelejtették a dátumot vagy csak fogalmuk sincs hogy egyáltalán ez létezik. Hát, ki hogy éli meg. 

 De hálásak vagyunk mi szegény kis Cupido fáradozásaiért?

Tekinthetjük azt, hogy Cupido a szolgáltató, mi pedig a vásárlók. Nézzük a visszajelzéseket. :) 

Ne legyünk hozzá túl szigorúak, vannak/voltak/lesznek azért még neki is siker sztorijai. :)  Életében legalább egyszer szerintem már mindeki a pokolba kívánta repkedő kis barátunkat. Lássuk számára mennyire élvezetes ez a munka.. :D A fura kis kupaktanács..

 

E nap véleményünk szerint semmi más, csak kereskedői fogás. Hisz nem kell Valentin nap, hogy elvidd a párod kajálni. Vagy hogy virágot/csokit/parfümöt vegyél neki. 

Vagy ösztönzi az embereket, hogy ezen a napon a többség ezt csinálja? Passz.. Mindenesetre ilyenkor a virágosok és az édesség boltok kaszálják a legtöbbet. Gondoljatok csak a klasszikus egy szál vörös rózsa és egy szív alakú bon-bon kombóra.

Szóval ami biztos, hogy a boltok hetek óta készülnek erre, és amint lekerültek a karácsonyi díszek, már fennt is voltak a papír szívek és egyéb csicsás dekorok. 

Nos, mi ezt az ünnepet nem igazán tartjuk ünnepként nyilván. De a poén kedvéért idén nem hagytuk ki. 

 Mik voltak a tervek? Elmentünk hambizni. :D

Semmi ajándék, semmi extra. Ezután még beültünk egy kávéra, és elmentünk venni jégkrémet. :D Tökéletes délelőtt, most pedig hogy ezen túl vagyunk jöhet a napi munka. Főzés, mosás, hajvágás. Sajnos Valentin nap ide vagy oda, Cupido nem főz vacsit nekünk. :D

Aki pedig még számít a mai nap folyamán Ámor felbukkanására, azt el kell hogy szomorítsam. A legfrisebb hírek szerint Cupido már eléggé elfoglalt mára. :D

ÉÉsss, a két nyertesünk nem más, mint...

Emlékeztek az előző bejegyzésre? Amiben jutalom fejében kérdeztem, hogy melyek azok a témák, amiket szívesen olvasnátok, vagy van- e ezzel kapcsolatban kérdésetek, észrevételetek. Nos, 9 nappal túl vagyunk a határidőn, szóval ideje kielemezni.

Kicsit csalódott voltam, ugyanis két ember vette a fáradtságot, hogy jelezzen felénk. Nekik köszönjünk, a témáitok (mert ők többet is küldtek) kifejtésre fognak kerülni. :)

Ennek tekintetében nem is kell sorsolnunk a meglepetéseket illetően. A két garantált nyertesünk pedig Ádám és Erika. :) Nektek hamarosan kézbesítjük a jutalmat. Titeket majd arra szeretnélek kérni, hogy ha megkaptátok, küldjetek nekem egy fotót róla. Vagy magatokkal, vagy csak az asztalon, vagy ahogy szeretnétek. Ezzel fogjuk elárulni a többieknek, mit is kaptatok. :) Csak hogy maradjon egy kis izaglom nektek is. :D

Utólag azért elgondolkoztam, hogy mi módon is lehetne rávenni titeket, hogy megosszátok velünk a nézőpontjaitokat. Lehet ez csak az én hülyeségem, de igenis szeretném tudni, mit gondoltok, akik ezt olvassátok. Bár tudom, egy blognak két oldala van. Aki írja, meg aki olvassa. Nem feltétlenül kell, hogy bármi is legyen köztünk. De mennyivel tutibb ha van! :D

Szóval a következőkben fogunk még játszani, és a visszajelzésekre is kíváncsi leszek egy kötetlenebb és kevesebb agymunkát igénylő formában. Ez pedig a kérdőív lesz. :) Hátha a mai két nyertesünk után kedvet kaptok hozzá. :)