Egy egész hónap nem lenne elegendő, hogy Londont megnézzük. Nekünk két napunk volt, szóval igyekeztünk azokra a helyekre koncentrálni, melyekre már régóta kíváncsiak voltunk.
Mivel az első napon megtapasztaltuk a metróval kapcsolatos tudnivalókat, így nyugodtan, újságot olvasgatva és kávét szürcsölve telt az odaút ().
A második nap délelőttjét a British Museumnak szántuk, ahol nem kevés múmiát és egyéb ókori kincset tekinthettünk meg. Fura lehet több, mint ezer évesnek lenni és egy üvegkoporsóban arra várni, hogy jól megbámuljanak (Erről eszembe jutott szegény Hófehérke, aki szintén egy üvegkoporsóban tengette a napjait, míg meg nem találta a herceg. Ezek szerint Hófehérke múmia. :D).
Erről a múzeumról nem is nagyon írok többet, egyszerűen - egy emberélet során - el kell menni és be kell járni. Gyakorlatilag mindenkinek kötelező.
Délután a Trafalgar Tér felé vettük az irányt. A metróból kiérve, térképpel a kezünkben kerestük, merre is kellene menni. Egy középkorú férfi jött oda, hogy eltévedtünk e és tud e segíteni. Csak úgy magától. Persze a tér kb 100 méterre volt a metrótól, az útbaigazítást követően meg is találtuk.
Ott készítettem ezt a két videót:
Trafalgar Tér:
A zenélő bácsi és a nemzeti zászlók:
A zászlókhoz még egy gondolat: a túristák a saját felrajzolt zászlójukra dobtak aprót, ezzel elismerve a felfestőjük munkáját. Szóval az érmék oda voltak szórva a földre. Kivétel volt ez alól Japán, ugyanis az ő zászlójukon az érmék méret szerint toronyba szedve álltak. :D Mert a név ugye kötelez. :D
A téren van a Nemzeti Galéria, hát persze, hogy oda is bementünk. Tomit 2 mikromásodperc alatt kapcsolták le, mondván itt nem lehet fényképezni. Sunyiban azért készítettem nektek néhány képet, csak hogy lássátok, nem semmi festménykínálatot nyomnak le a torkodon ott. :)
Elfogadnék hasonlóan stílusos - és értékes :D - festményeket a szobám falára. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése