Élet a facebook nélkül

Vasárnap óta hivatalosan is kitörtem a facebook rabságából. Immár harmadik napomat töltöm így, és még mindig élek! :D

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiányzik. Persze, hogy hiányzik az a tevékenység, ami órákat töltött ki a napomból. Igazából a törlés előtti lépcsőfok, a 14 napos felfüggesztés. Ha ez idő alatt meggondolná magát az illető, vagy az elvonási tüneteket nem tudja legyőzni és belép, a törlési kérelem vissavonódik. Ám az elhatározás megtörtént, a rögzített lapok közül a facebook kihullott. :)

Voltak dolgok amiket sajnálok persze, pl.  a csoportok, amelyeknek tagja voltam. 

Azért lehetett itt találni egy - két érdekes dolgot is, a pletykák és szelfik tömkelegében.

Hogy akkor mégis miért döntöttünk a törlés mellett?

A problémám lehet ismerős lesz nektek is. Meguntam a folytonos emotikon hadakat, a nyilvánvaló időjárás jelentéseket, a pletykákat, a moderálatlan bejegyzéseket, és a kaja-, edzőterem-, és egyéb szelfiket, amik nélkül létezni sem lehet ugyebár.

Ennek következménye az lett, hogy temérdek 'követem' gomb került kikapcsolásra, így a kezdőlapom 80 %-át hirdetések borították. 

Azt is meguntam, hogy olyan emberek jelölnek ismerősnek, és várják el a visszaigazolást, akik az utcán fel sem ismernek. Bejelölni valakit azért, mert azonos a lakóhelyetek, baromság. Lehet, hogy egy helyen élünk, de ettől még nem kötelességem, hogy ismerjek valakit. A barátaim száma nem egyenlő a facebook ismerőseim számával. Ezt is bizonyítja, hogy kb 1400 'ismerős' közül kb. 6 ember tartott igényt elérhetőségre, és mondjuk további tíz már tudta. Szóval a facebook egy nagy átverés. 

Hiába van 2000 ismerősöd, ha nincs közte egy barátod sem. 

Szóval összességében azt mondhatom el, hogy bár most még kicsit hiányzik - hisz a megszokott dolgokat nehéz feladni - boldog vagyok nélküle. Sokkal több időm jut minden másra. :) Pl. blogot írni! :D

Vigyázat, spoiler veszély! Hamarosan jönnek a karácsonyfa szelfik! :P