közös

közös

2021. április 23., péntek

Halljuk a hangodat!

Na mi az amit nagyon régen csináltunk? Hát ezer éve nem volt már nyereményjáték!

Ti folyamatosan nyomon követhetitek, hogy mi (mostanság főleg én) mit gondolunk és hogyan látunk dolgokat, így itt az ideje, hogy megfordítsuk az asztalt. 

"Halljuk" most a ti hangotokat! A hónap lezárásaként a következő egy hétben (Április 30-ig) írjátok meg nekünk kommentben, hogy mi az amiért olvassátok a blogunk, mi a véleményetek róla? Mi az amit kifejezetten szerettek, vagy épp az ellenkezője? És van -e esetleg bármilyen specifikus téma, amiről szívesen olvasnátok a blogon. Ígéreteket nem tehetek, hogy minden kérést teljesíteni tudunk, de megpróbáljuk.

A kommentelők között pedig nem mást, mint tipikus angol édességet fogunk kisorsolni. Azért gondoltam ezt, mert feltételezem mindenkinek jól jönne most a strand alakjához a vesztegzár után, illetve mert a mi két éves fecsegő - tipegőnket bármire rá lehet venni ha egy kis csoki a jutalom. Így gondoltam kipróbálom, működik-e ez minden korosztályon.

 

Tehát senki ne legyen szégyenlős, kommentelésre fel! Jól viseljük a kritikát, ígérem senkit nem fogok letiltani amiért őszinte. Ez csak vicc volt, nem teszek elhamarkodott ígéreteket. :)



 (A kép csak illusztráció, nem a tényleges nyeremény!)

 



2021. április 17., szombat

Ha ez az én vacsorám, mit eszik ma a kecske?

Míg gyerek voltam mindig is azt az elméletet tartottam, hogy ami zöld, az számomra nem ehető. Nem azért, mert tilos megenni, hanem azért mert az nem emberi étkezésre szolgál. Gondoltam ezeket egye meg a kecske, én meg majd megeszem a kecskét. Elméletben legalábbis, mert én a kecskét sem ettem meg soha. De a lényeg a lényeg, hogy úgy gondoltam, a saláta egyértelműen nyúl kaja és nem emberbe való.

Ahogy öregszik az ember viszont belátja, hogy ha hébe-hóba az asztalra kerül több zöldség, mint a hagyma a pörköltben, vélhetően nem fog meghalni tőle. De én vagyok az egyetlen, akiknek a saláták olyan 'eh' ételek? Igazán se íze, se szaga, nem is laktat, jól se esik, de megeszem mert az agyam tudja, hogy egészséges. És ezért bukom én bele mindig a diétákba. Mert ahhoz a szóhoz hogy egészséges, ritkán társul nálam az, hogy finom is. Ha a salátát lehetne csoki ízben kapni, csak azt ennék.

Az agyam viszont azt mondja, felelőségteljes felnőttként ebből is kell ennünk, hogy változatosan étkezzünk. Ezért elkezdtem receptek után nézni, mivel lehetne feldobni ezt az unalmas zöldet. És találtam is párat, ami szimpatikus volt számomra és magamtól sosem jutott volna eszembe. Ez most lehet csak az én szűklátóságom, de az egyik legnyilvánvalóbb példa, hogy gyümölcsöt nem kevernék a salátába. Valahogy önmagában a szó, hogy saláta, zöldséget kíván társaságnak és nagyobbat nem is tévedhetnék! Az alma, a szőlő, a málna mind isteni finom a megfelelő zöldségekkel párosítva. Most nyugodtan nevessen az, aki ezt ősidők óta tudta, hát mindig tanul az ember újat. 

Gondoltam megmutatok két receptet nektek, hátha ti is kedvet kaptok, hogy lecseréljétek az aznapi babgulyást. Hah, kit akarok álltatni, ez nálam sem történne meg. 

Kezeket fel, ki az aki a recepteket pontosan követi szóról szóra? Nos, nem én. Én alapanyagoktól függően hozzáteszek, kihagyok dolgokat, módosítom a mennyiséget, tehát én szabad kezet adok magamnak. De ha követed a receptet, elméletileg a lentiek összetevői minden esetben két főt szolgálnak ki.  Azonban közölném, hogy felelősséget nem vállalok a leírtakért.


1. Spenót, málna és kecskesajt saláta

  • 40g apróra vágott dió
  • 2 evőkanál oliva olaj
  • egy fél citrom leve
  • 1 evőkanál mustár
  • 180g friss, zsenge spenót
  • ½ lilahagyma, vékonyra szeletelve
  • 150g málna
  • 125g puha kecskesajt 

Az elkészítés önmagáért beszél, súgó a kezdőknek: az oliva olaj, citromlé és a mustár keveréke az öntet. Húskedvelők nyugodtan kiegészíthetik, ahogyan mi is tettük, de főtt tojással is kínálható.


2. Csirke, bacon és avokádó saláta

Az avokádó egy tipikus olyan dolog, amit magamtól eszembe nem jutott volna salátába rakni, pedig milyen jól illik bele.

  • 4 evőkanál oliva olaj
  • 2 evőkanál balzsamecet
  • 2 evőkanál citromlé
  • 2 evőkanál méz
  • 1 csapott evőkanál mustár
  • 385g csirkemell, felkockázva
  • 3 szelet bacon
  • 2 érett avokádó
  • 200g zsege saláta (tetszőleges)
  • 250g koktél paradicsom, félbevágva

Elkészítés: 

1. Egy tálban összekeverjük az olajat, balzsamecetet, citromlét, mézet és mustárt.

2.  A csirkemellett felkockázzuk és sózzuk, borsozzuk. Majd az előzőleg összeállított öntetből kiveszünk két evőkanállal és ebben megforgatjuk a húst. Tíz percig állni hagyjuk, majd előremelegített sütőben készre sütjük. 

3. Ez idő alatt a bacont kisütjük és hűlni hagyjuk. Majd apróbb darabokra törjük.

4. A salátát, a felszeletelt avokádót és paradicsomot tányérra halmozzuk, meglocsoljuk a maradék öntettel és ráhalmozzuk a bacont és a csirkét.



+1 Waldorf saláta

Ezt a salátát csak megemlíteném röviden, ugyanis ez volt az első salátarecept amit kipróbáltam úgy, hogy az összetevőket látva kedvet kaptam hozzá, ami nagyon nagy szó, hisz mégiscsak salátáról beszélünk.

Egyszerű, gyors és finom. Remek kombinációja a zöldség - gyümölcsnek. 

Én tettem bele jégsalátát (de bármilyen keverék megfelel), almát, szőlőt, diót, paradicsomot és uborkát. Öntetnek egyszerűen majonézt vagy natúr görög joghurtot használtam. A sali kicsit kiadósabb és jól párosítható majonézbe forgatott főtt újkrumplival és főtt zöld babbal. Mi persze igényeljük ehhez is a húst, de ízlések és pofonok.


 

Aki eddig megvetette a salátákat annak garantálhatom, nem az emberiség kínzására találták fel őket - bár tudom ezzel van aki vitatkozna - és a megfelelő hozzávalókkal egyszer - egyszer akár még ízletes köretként is szolgálhat, persze csak mértékkel.


 

2021. április 15., csütörtök

Szelektív szemétgyűjtés - apró lépés egy tisztább világért

Angliában több dolgot is szeretek nagyon, de az egyik kifejezett kedvencem a szelektív szemétgyűjtés. Őszintén bevallom, hogy nem mindig fordítottam erre nagy figyelmet. Persze ha volt külön kuka a PET palackoknak, vagy a papírnak odadobtam, de különösebben nem érdekelt ez egészen addig, míg ki nem jöttünk Angliába. Itt önmagában az a tény, hogy minden háztartásban három kuka van ösztönzi az embert, hogy jobban figyeljen a környezetére. 

Ezek a kukák különböző színnel vannak megkülönböztetve és két hetente ürítik őket feltváltva. Tehát a fekete, az a háztártási hulladéknak van fenntartva, a kék a vegyes, száraz szelektív hulladéknak és a barna a komposztálható dolgoknak. Sajnos pár éve bevezették, hogy a barna kuka ürítése extra költségbe kerül, így töredelmesen be kell valljam mi azt nem használjuk. Egyszerűen nincs annyi komposztálható hulladékunk, hogy megérje azt az összeget kifizetni, de mivel sajnálom ezeket a dolgokat a sima kukába dobni, így tervben van a saját komposzt készítése.

Na de mi is kerülhet a szelektív szemétbe? Meglepően sok minden, aminek én nagyon örülök. A lista pedig: mindenféle papír, karton, könyvek, műanyag üvegek, alu dobozok, alufólia, konzerves dobozok, aeroszolok (dezodor, légfrissítő), vajas-, joghurtos doboz, húsos tálcák, készkaja tálcák, tisztítószeres flakonok, stb.

Természetesen minden tiszta és száraz kell hogy legyen, illetve ezeket a dolgokat tilos bezacskózva rakni a kukába. Mindent ömlesztve kell, hogy könnyen széttudják válogtani őket. 

S bár a fentebbi lista azért elég egyértelmű, akadnak dolgok, melyeken néha elgondolkozom, hogy vajon szelektív-e. Jobb esetben a terméken feltüntetik ezt, szépen lebontva minden részére. Értem ezalatt, hogy például a tejes flakonra rá van írva, hogy 100 %-ig újrahasznosítható, beleértve a kupakot és a címkét is, míg a legtöbb rostos flakon kéri a címke eltávolítását mielőtt a kukában landolna a palack.  Ezt én mindig megnézem, mert nagy segítség, hogy a megfelelő dolgok kerüljenek az adott kukába, és szerencsére egyre népszerűbb ennek a feltüntése.

 


Ha ez nincs a terméken, a másik súgó általában a flakon/doboz alján található. Láttátok már valaha ezt a nyilacskákból álló háromszöget egy számmal benne? Ez mutatja, hogy miből készült az adott konténer/csomagolás, ami pedig indikálja, hogy újrahasznosítható-e vagy sem. Minél kisebb a szám benne, annál könnyebben tudják feldolgozni. Általában változó, hogy melyik környék mit fogad el, nyilván azon múlik van -e felszereltségük feldolgozni az adott terméket.


Pont ezért,  nálunk a házban is két kuka van, hogy külön gyűjthessük a szelektív szemetet. Mondjuk Csabi még 8 év alatt nem fokozta mester szintre ezt a tudást, de ha a kuka felé indul és azt hallja, hogy megköszörülöm a torkom, már tudja, hogy a rossz kuka felé vette az irányt. Persze ha ezt nem csípem el időben könnyen előfordul, hogy guberálnom kell, de megéri. Mert már önmagában azt tudni,  hogy a fentebb említett dolgok nem kerülnek a szeméttelepre, ad egy kis megnyugvást, hogy tettem valamit a környezetért.

Na de a jó hír, hogy itt nem áll meg a lista. Több leadóhely is van vagy boltban kihelyezve, vagy az utcán konténer formában, ahol újrahasznosítás céljából gyűjtik az üvegeket, vízszűrő filtereket, elemet, mindenféle textilt, ruhát és cipőt, mindeféle üres sminkes cuccot, illetve ami szerintem nagy dolog, a nylon szatyrokat és tasakokat. Így a kuka mellett nálunk még két doboz és egy szatyor várakozik, hogy amit gyűjtőhelyen kell leadni, biztonságban el legyen elkülönítve, amíg nem járunk arra, hogy leadjuk.

Viszont még mindig nem fedeztünk mindent, hisz több nagy újrahasznosító telep is van, ahol a fenti dolgok mindegyikét le lehet adni, kiegészítve pár dologgal. Ők átveszik a kisebb és nagyobb elektronikai cuccokat, a kemény műanyagot (pl. ételes dobozok, műanyag székek) és a használt olajat is ami megmarad a főzésből! 

Elég lenyűgőző? Nos, tudom még fokozni. Kb. két hete jutott el hozzám a hír, hogy új gyűjtőpontok lesznek kihelyezve a környékünkön, ahol mostantól le lehet adni használt fogkeféket, üres fogkrémes tubusokat, tollakat, szövegkiemelőt, hibajavító konténert, csipszes zacskót (amiből már tudjuk, hogy Angliában rengeteg van) és a gyógyszeres csomagolásokat. 

A kimaradt, vagy lejárt szavatosságú gyógyszereket pedig ahelyett, hogy a kukába dobnánk, le lehet adni a patikában megsemmisítésre. 

Jó látni, hogy léteznek még emberek akik környezettudatosak és ösztönzik a többieket, hogy ők is hasonlóan tegyenek. Egyre több kezdeményezést látok ennek irányába, például egyes virágboltoknál már megtalálható egy konténer az üzlet előtt, tele műanyag cserepekkel. A felirat hozzá pedig nem más, mint hogy ha neked nem kell, itt leadhatod, ha pedig szükséged van rá, nyugodtan szolgáld ki magad. 

 

Nyilván van még hová fejlődnie Angliának is a hulladékfeldolgozás terén, de határozottan úgy érzem, hogy a szeletív szemétgyűjtés témában jó úton halad. Sajnos persze idióta emberek mindenhol vannak, akik nem csak hogy nem segítik, de hátráltatják a társdalmat és mindenféle vackot dobálnak a szelektív kukájukba, amivel beszennyezik a többiekét. De ha jól tudom a hülyeség még nem gyógyítható, így kénytelenek vagyunk ezzel együtt élni és remélni a legjobbakat.

2021. április 4., vasárnap

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!


Ébred már a táj, megjött a tavasz,

Bizony sok a munka, erre nem lehet panasz.

De Nyúlanyó már szorgoskodik serényen,

Készül a sonka, dagad a kalács s bor pihen a pincében.

 

A csokitojások szép sorban állnak,

Egymás mellett békésen, új gazdára várnak.

Mert biz’ itt a Húsvét, s egy kis csibe közeleg,

Papírt lóbál maga előtt, melyen egy üzenet.

 

Boldogan csipogja, hogy kívánjuk mindnyájunk nevében,

Legyen boldog a Húsvétod, teljen békében.  

                                                                            /CzK – 2021/

 

Szeretettel: Liza, Kitti és Csabi

 

2021. április 2., péntek

Tavasz illata száll a levegőben

Hivatalosan a tavaszt Márciustól számoljuk, de itt igencsak rögösen indult ez a hónap. Persze, persze most mondhatjátok, mit várok én az esős Angliában. Nos, előfordulhat, hogy valamivel többet esik az eső mint azt otthon megszokhattuk de ez az 'esős Anglia' szerintem nem más, mint egy sztereotípia. Itt sem esik állandóan, sőt, az utóbbi években nagyon szép tavaszunk és a kívántnál melegebb nyarunk volt. Az ősz és a tél már más tészta, nem is igazán lehet elválasztani őket egymástól mert na akkor, valóban sokat esik, de hát az ősztől ez megszokott otthon is és a tél is csapadékos, csak más formában. Tehát emiatt igazán nem címkézhetjük fel Angliát sem.

Hosszú telünk volt, nem csoda szerintem, hogy áhítozunk már a napsütés után. Szerencsére az utóbbi napok megajándékoztak bennünket a jó idővel. A tavasz hírnökei már itt-ott megvilantották magukat még Március elején,  fittyet hányva a zord időre, de bizony a fagy nagy úr és hatalmát be is bizonyította. A korán rügyező fák kedvét hamar visszatörte s az újonnan bontakozó kis bimbók hervadtan hullottak a földre. 

  

De végre újra ébredezik a táj és érezni lehet már a levegőben is a tavasz jelenlétét. Ami viszont gyerekként beleégett a tudatomba, az az, hogy a tavasz ravasz és ez bizony tényleg így van. Kicsalogat a szép időbe, elhiheti az emberekkel, hogy nincs szükség kabátra, de még a pulcsi is elhagyható és másnapra, üdvözlégy megfázás. Legalábbis az én esetemben ez minden évben sablon szerint zajlik, így már tanulhattam volna belőle. Viszont tudjátok honnan lehet igazán tudni, hogy itt a tavasz?

Nem abból, hogy nyílnak a virágok, hisz a kis buták megtették ezt már Februárban.. azóta is próbálnak magukhoz térni. Hanem onnan, hogy az angolok félmeztelenre vetkőznek és kifekszenek napozni. Nem viccelek, a héten 23 fok volt és a park dugig volt napozó emberekkel. Én még a bakkancsot nem hagytam el teljesen és azon gondolkozom indulás előtt, hogy vajon a bőrdzseki elég lesz-e , vagy melegebb kéne, ők meg már szandálban és pólóban flangálnak. 

Azért a jó időt mi is igyekeztünk már kihasználni, voltunk kacsát etetni, sétálni és bokacákat (katicákat) keresni. A világ egyre fényesebb, zöldebb és színesebb és Liza örömmel indul a felfedezésére.