Tavasz illata száll a levegőben

Hivatalosan a tavaszt Márciustól számoljuk, de itt igencsak rögösen indult ez a hónap. Persze, persze most mondhatjátok, mit várok én az esős Angliában. Nos, előfordulhat, hogy valamivel többet esik az eső mint azt otthon megszokhattuk de ez az 'esős Anglia' szerintem nem más, mint egy sztereotípia. Itt sem esik állandóan, sőt, az utóbbi években nagyon szép tavaszunk és a kívántnál melegebb nyarunk volt. Az ősz és a tél már más tészta, nem is igazán lehet elválasztani őket egymástól mert na akkor, valóban sokat esik, de hát az ősztől ez megszokott otthon is és a tél is csapadékos, csak más formában. Tehát emiatt igazán nem címkézhetjük fel Angliát sem.

Hosszú telünk volt, nem csoda szerintem, hogy áhítozunk már a napsütés után. Szerencsére az utóbbi napok megajándékoztak bennünket a jó idővel. A tavasz hírnökei már itt-ott megvilantották magukat még Március elején,  fittyet hányva a zord időre, de bizony a fagy nagy úr és hatalmát be is bizonyította. A korán rügyező fák kedvét hamar visszatörte s az újonnan bontakozó kis bimbók hervadtan hullottak a földre. 

  

De végre újra ébredezik a táj és érezni lehet már a levegőben is a tavasz jelenlétét. Ami viszont gyerekként beleégett a tudatomba, az az, hogy a tavasz ravasz és ez bizony tényleg így van. Kicsalogat a szép időbe, elhiheti az emberekkel, hogy nincs szükség kabátra, de még a pulcsi is elhagyható és másnapra, üdvözlégy megfázás. Legalábbis az én esetemben ez minden évben sablon szerint zajlik, így már tanulhattam volna belőle. Viszont tudjátok honnan lehet igazán tudni, hogy itt a tavasz?

Nem abból, hogy nyílnak a virágok, hisz a kis buták megtették ezt már Februárban.. azóta is próbálnak magukhoz térni. Hanem onnan, hogy az angolok félmeztelenre vetkőznek és kifekszenek napozni. Nem viccelek, a héten 23 fok volt és a park dugig volt napozó emberekkel. Én még a bakkancsot nem hagytam el teljesen és azon gondolkozom indulás előtt, hogy vajon a bőrdzseki elég lesz-e , vagy melegebb kéne, ők meg már szandálban és pólóban flangálnak. 

Azért a jó időt mi is igyekeztünk már kihasználni, voltunk kacsát etetni, sétálni és bokacákat (katicákat) keresni. A világ egyre fényesebb, zöldebb és színesebb és Liza örömmel indul a felfedezésére.