Lehet azért, mert péntek volt, de ma mindenki mosolygott. Először egy etetőszékben ülő (kb másfél éves) kislány kezdte. Neki nagyon tetszettem, bármerre mentem, követett a szemével és mosolygott. Nagyon cuki volt!
Aztán láttam egy tolószékes párt, ők is mosolyogtak. Ma még a morcos takarító sem tűnt annyira morcosnak. Olyan 11 körül betért hozzánk egy idős házaspár, ők a nagyszüleimre emlékeztettek. A bácsi szépen kitöltötte a néninek a teát, amikor pedig végeztek, a néni megigazította szépen a bácsi gallérját. Együtt jöttek, együtt mentek...édesek voltak. :)
Délben az Óriás érkezett meg a szállítmánnyal. Nagyon rendes volt, mert nem telefonált fel, hanem szépen felpakolta kiskocsira a cuccokat és egyenesen az ajtóig hozta. A nevét még mindig nem tudom, de a "my giant friend" (az óriás cimborám) megszólításra már hallgat. :)
Ez volt az első nap a melóban, amikor a percek gyorsan teltek. Ma dolgozni is olyan más volt.
Persze tökéletes napnak korántsem nevezném. Van egy liftünk, amit elég gyakran használok. Ma volt egy kis időm alaposabban megvizsgálnom belülről. A fala teljesen össze van firkálva és hát nem kell éles szeműnek lenni, hogy észrevedd a "f*sz, b*zi, stb" szavakat... hát persze, hogy magyarok firkálják... :(
Délután kaptunk még egy adag szállítmányt, amit a csóka csak lerakott a raktárunk előtt - hogy ezer béka brekegjen a fürdővizében! - szóval azt egyesével kellett bepakolni. Érdekes módon a mosoly napot ez sem törte meg.
Ha lesz egy kis időtök, hallgassátok meg ezt a dalt. Teljesen olyan a hangulata, mint amilyen a mai nap volt. Olyan mosolygós...
Holnapra pedig csomagot várok. :) Már nagyon izgatott vagyok miatta. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése