Akár egy mese címe is lehetne valami hasonló, de ez bizony valóság. :) Azt írtam már, hogy a melóban nekem kell átvennem az érkező szállítmányokat. Ezek a szállítmányok pedig minimum teherautóval vagy kamionnal érkeznek.
Tegnap a szokásos időben szólnak, hogy menjek, mert megjött a cucc. A teherliftet gondosan kikerültem a múltkori incidens miatt persze azóta megjavították már. Szóval megyek sietősen az átvevő helyre - ami egy bazi nagy udvar, hatalmas konténerekkel és parkoló helyekkel - mert ha a nem türelmes bácsi jött, akkor ugye el kell kerülni a konfliktust. :) Amikor kiértem, nem hittem a szememnek. Egy óriás állt a teherautó mellett! Fekete szöges bakancsot viselt, fekete farmerrel, a karjára mindenféle volt tetoválva. A feje teljesen kopaszra volt borotválva, a fülében ezüst kereszteket viselt. Szét is néztem, hogy van e a közelben bab, mert ha igen, akkor én vagyok a Babszem Jankó és ezt a csókát most le kell vernem. :) Tényleg elég bizarr jelenség a figura.
Mivel bab nem volt sehol. megközelítettem. Amikor meglátott, hevesen integetni kezdett, hogy igen, ő lesz az én emberem. A nevét is mondta, de annyira gyorsan, hogy nem igazán értettem belőle semmit. Én is mondtam a nevem, visszakérdezett kétszer, ő sem értette meg. Szóval egál. :)
Pakolja le a cuccokat és rakja fel nekem egy ilyen rácsos kocsira, amivel be tudom majd vinni a célterületre. Szerencsére ezeket a cuccokat nem nehéz tolni, a szendvicsek meg sütik nem nyomnak sokat. Viszont a doboza miatt marha sok hely kell nekik.
Felpakolja a dobozokat a rácsos kocsimra - kb a művelet feléig tudtam neki segíteni, aztán már nem értem el - közben én már azon gondolkodtam, hogy lefelé hogy fogok pakolni. :)
Amikor készen volt, aláírtam az átvételit és - mikor ha máskor nem - mondtam neki, hogy egy kérdésem csak lenne hozzá még. Árulja már el nekem, hogy milyen magas is pontosan? Rávágta, hogy hány inch magas, de - gondolom az értetlen tekintetemből adódóan - hozzátette, hogy 2 méter és 10 centiméter. Hinnye, te is jól kinőttél a földből! :)
Amikor zárta vissza a kocsit a "Forever Metál" mondattal búcsúzott. :)
Ma pedig egy lengyel sofőr hozta a cuccokat (így utólag belegondolva, a nem szimpatikus bácsit elég régen láttam, lehet már másfelé jár). Az akcentusból hamar rájöttem, hogy itt sem született angollal van dolgom. :) Kiderült, hogy lengyel és már vagy 4 éve itt fuvarozik. Kérdezte, hogy milyen nemzetiségű vagyok, meg hogy hívnak. Na ő volt az első, aki ki tudta mondani a nevemet rendesen, ráadásul amikor mondtam, hogy magyar vagyok, azt mondja, hogy "lengyel magyar két jó barát". :) Ezt így, magyarul. :D
Szóval innentől kezdve ő is haver volt, ráadásul nem engedte, hogy segítsek neki pakolni. :) Majd ő megcsinál mindent nekem, ha kell, még feltolni is segít. :)
Összességében azt kell mondanom, hogy a sofőrök nagyon jó arcok és elég vidám - mondhatni inspiráló - attitűddel rendelkeznek. :) Csípem őket.! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése